SZABADSÁG

'56

Szabadság - '56

Fegyvert fogott és lőtt is. Maga sem tudta a töltények hol értek célt.

Maradni akart, mennie kellett.

Igazabb magyar maradt idegen földön, mint sokan, kik maradtak szülőhazájukban.

Elfogadta, amit az élet adott, a szabadságért harcolt és végül legyőzte az önkényt.

Szabadságot adott minden bátor józan embernek. Nem csak hazája hőn szeretett népének, de az egész Földgömb-ségen minden EMBERnek.

Kezünkbe adta az Élet igazi s igaz kulcsait 

hogyan legyen éltető vizünk bármely édes-vízforrásból, főleg a csapadékok vizéből. TELESŐ

Kezünkbe adta a tudást és a gyakorlatot, hogy legyen ürülékünk újra értékes táptalaj a növényeknek melyek élelmünket adják.

Kezünkbe adta a tudást, hogy élesszünk erdőket a halott földön.

Elhozta Őseink tudását sok-sok kanyar és vándorlás után, visszaadta - lefordította a magoncvetés tudását. Megkereste régen idegenbe szakadt testvérünket Paul Moray-t, Moray Pált, aki hordozta a tudást, és gyakorlattá formálta újra, melyért keresztre feszítve meghurcolták, s végül belehalt szeretett fái elvesztésébe.

Megtalálta és érthetően leírta elmondta nekünk a Templomosok komposzt titkait, elhozta hozzánk a komposzt-hőadó - lény létbehívásának tudományát és gyakorlatát.
Hogy legyen meleg házainkban és meleg víz otthonainkban, a természet erejével - szinte ingyen. Mindezt nulla káros anyag kibocsájtással és pozitív ökológiai hatással.

Elhozta és felkutatta a kórokozóknak nevezett valójában csak állapotjelző parányok létének vagy nem létének tudását, mely egyszerűen, vízzel és élelemmel elérhető. Az egészséges létezés titkos tekercsét kigöngyölte nekünk, el is olvasta, és be is bizonyította, csak használnunk kell.

Ő végigküzdötte a forradalmat a világ pénzhatalmai ellen - mint magányos "veszélyes bolond" - amire büszke volt, mikor hallotta hogy  a"nagyok" így nevezik maguk közt "veszélyes bolond".

Tudták jól - megtalálta az Élet kulcsait, és tudományos útján be is bizonyította mind - és tudták, ezek nem csak ez élet, de a szabadság kapuit is nyitó kulcsok, mind.

Harcolt a szabadságért fegyverrel, és harcolt ésszel, a tudomány eszközeivel.

és Ő megnyerte nekünk a csatát, egyedül.
Ő tényleg felszabadította az ország népét, akkor is, ha a nép nagy része - érthető módon - erről sajnos még mindig mit sem tud.

Harcostársait mind inkvizíciós perbe fogták, ellehetetlenítették, és végül lesöpörték a színpadról.
De Ő állta a vártát.

Soha nem vágyott hírnév babérokra, a megoldást kutatta, és meg is találta, egészen, teljességében.

Most csipegetnek tudásából, nevét meg nem említve idéznek életművéből, osztják meg a megoldás ábráit, mely az Ő szellemi és fizikai alkotása is. Ennyi tiszteletet nem adnak a régen barátnak hitt haszonlesők. Szégyen.
Ettől már nincs erőm megvédeni Őt. 

Azt viszont megtehetem, hogy tudását továbbadom a bátraknak, a józanoknak, akik érzik, értik és tisztelik ezért.
Megőrizni, továbbadni, fejleszteni és alkalmazni a tudást, mit ránk hagyott, ez az igazi tisztelet.

Nevét sosem feledve, mindig megemlítve és emlékének tisztelettel adózva.

ORSZÁGH JÓZSEF

- aki sose kérte hogy Professzor Úrnak nevezzem, sose kérte, hogy doktornak szólítsák, sose érdekelte a katedra, és a dicséret. 

Az igaz magyar emberek szívében azonban az Ő helye egy olyan katedra, amiről élete vége után is minket tanít, és vezet az igaz jólét útján, ahol minden csak gazdagabb lesz létünk által, mint volt valaha.
Ahonnan most is azt tanítja, hogyan legyünk igaz magyarok, az ősi tudással - azt a jelen korra alkalmazva, az ősi szemlélettel. "Hass, alkoss, gyarapíts" - valós élet értéket. "S a HAZA", ami az egész Föld bolygó - nem csak a Kárpát medence és Magyarország. - valóban "fényre derül"  (Kölcsey Ferenc szavaid idézve)

Gazdagíts, boldogíts, élj szabadon a természetet tisztelve, törvényeit elfogadva és éltetőn alkalmazva!

Sorsát elfogadva, békésen viselte, EMBER maradt minden körülményben.

Megtanult belga módra élni, elfogadta a második emigrációt is önként Afrikába, Belga Kongóba, - szerencsére - ahol támogatásnak álcázott hatalomgyakorlás és felügyelet nélkül igazán alkothatott és kutathatott, és felfedezte a TELESŐ megoldásait, és megtapasztalta a komposzt csodáját.

Szabad volt, és szabadságot adott nekünk. Szívében örökké magyar maradt. Bár hazájának tekintette új otthonait is, úgy Kongóban, mint Belgiumban. Elismerte és kedvelte az ott élő embereket, és a kultúrájukat is.

Kötelességünk, hogy tudását alkalmazzuk a gyakorlatban hogy általunk az Élet gazdagodjon, és a Kárpát medence újra pazar bőtermő éden legyen.

Maradni akart, de mennie kellett. Házhoz ment a halál. És Ő tudta, hogy eljött az idő, bár maradni akart, dolgozni tovább, segítve az embereket és FöldAnyát.

Örökségét csak a józan bátrak vihetik tovább, akik nem félnek hordozni és alkalmazni a tudást, minden körülményben, ahogy Ő tette a maga élet-idejében.

Vér szerinti öröksége azokra szállt át, akik szív- és szellem-lélek közösségben éltek vele, akiket megnevezett szellemi örököseinek, akik ugyanolyan elkötelezettséggel dolgoznak, ahogy Ő tette.
Akik elég bátrak, hogy radar alatt repülve bevigyék a végső találatot, ami felrobbantja a mű-csillag-bolygót.
Mikor ez megtörténik, a józan bátor sokaság már ott áll majd készenlétben, a KÉPzettek, a KÉPesítettek, hogy üdvözöljék a hősöket, vagy megőrizzék emléküket, amivel nem hagyták veszni a túlélés, életben maradás, és életben tartás tudását, a jövő EMBERKÉNT élni képes emberiségének.
és végre a Föld történelmében talán soha sem tapasztalt Boldog élőhely és örömteli egészséges bolygó lesz.

Megbocsátjuk az önmagukat és családjaikat védő emberek döntését - , és ugyanakkor 

kiállunk a bátrak józanságával, a tisztelettudó, valóban jót s jól teremtő életet élni akaró emberek elé.
Vállvetve halkan és egyre halkabban, elszántan tesszük a jót jól. 
Szeretettel adózva ezzel is alkotásának, életének. 
Nyugodj békében, szüless újjá bátran, s mi megőrizzük, éltetjük az áldott kincseket, mit ránk hagytál.

"A magyarok Istenére esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk." (Petőfi Sándor: Nemzeti Dal)

2021.10.14. 14:12