Antbiotikumkúra1_után_7_héttel
7 hét remény
7 hét remények és kitartás, és kétkedések és bizonyosságok közt.
Hogy lesz ez jobb, csak várd ki, majd alakul, ne add fel.
Jó, nem adom fel, és? a tények makacsa dolgok -
- a szemem nem OK
- a mozgásom nem OK
- a terhelhetőségi szintem-nagyon nem OK
Néha van egy-egy kevésbé fos napom. Ezért megérte kinyírni a májam és a lehet a veséim is.
A tüdőm is kezdi megelégelni a dolgot, de lehet csak azért, mert folyton nyomja a nagyobbodó keményedő májam.
Néha igazán azt gondolom, legyen vége. Pedig ez a szenvedésnek még a light-osabb verziója.
A fejem csak néha fáj. A szédülés is csak akkor rossz, ha éppen mennék valahova.
Mondjuk akkor a szívem is bedobban, hogy hó te hó, hova mennél kiscsikó?
Nem vagy egészséges tizenéves...
és akkor jön, hogy "ne pánikolj, sportolj" - hogy ezt milyen szívesen megtenném, tettem is, ahogy jobban lettem cingára pattantam.
De amikor nincs levegőd a szíved az agyadban kalapál nyugalmi pulzusod 110, akkor valahogy az Istennek se megy sportolni. nem is értem miért...ki érti ezt? ne pánikolj, oké wazze, odaát megbeszéljük.
Szóval a lelkesítő dumákat hagyjuk. szabadulj meg a múltadtól, engedd el, bocsáss meg,
OKÉ- megtettem, és?
attól még nem fognak felszívódni a véremben tanyázó kis gecik, maradjunk ennél, mert édi-bédi hószörnyeknek valahogy nem tudom nevezni őket.
Kicsi gizmók, de nem az se jó, a Gizmók legalább a kezdetek kezdetén édi-bédik voltak, csak a víztől bolondultak meg.
Na víz, helyben vagyunk.
Talán böjtölni kéne, talán akkor megpusztulnának. Olyankor máshogy működik a test, átáll non-stop takarító módra. ha igaz... böjtöltem már, bár pár napnál sose jutottam tovább.
Tegnap már a saját csoszogásom hangja is idegtépő csinnadratta volt a fejemben.
Ez az idegrendszert szétcincáló idegeid felzabáló belülről ölő kór ez a belső pokoljárás.
Legszívesebben kifordítanád magad és durva vízsugárral veretnéd le a kis geciket minden felületedről.
Az összes idegpályámról, hogy tűnnének már a pokolba el.
Olyan dolgokat olvasok lyme-osokról, akik már jobban vannak, hogy ha ez vár rám, hát minimum 2szer meggondolom akarom-e ezt.
Nem akartam már foglalkozni, egyáltalán nem akartam én tovább ennek energiát adni. Csak tök egyszerűen nem múlt el.
irtottam magamból fénnyel, akarattal, néztem kerestem, hol bújnak még meg benne a kis szarosok.
Úgy tűnik erre nem elég a mentális képzelőerőm.
és elérkeztünk a kedvenc mondatomhoz "agyban dől el"
"miért ragaszkodsz a betegségedhez?"
Na ilyenkor szoktam azt mondani, hogy 'Te bolond vagy, ragaszkodik a fene'.
Azt az állapotot szeretném fixálni, amikor légiesen könnyű volt élni - pedig nem szívtam füves cigit - és amikor 1 nap alatt el tudtam intézni mindent, amit arra a napra szántam.
Na ehhez ragaszkodnék, de nagyon.
De csak a romlást élem. a mozgás nehezebb, az emésztésem kezd újra valami nem élhető formát felvenni a fogaim tovább romlanak. Szegény gyerekek, elhitetik velük, hogy a fogmosás segít - hát elárulom, nem segít - moshatom én napjában 20-szor is.
Ha a test működése felborul, ha nincs egészség, akkor te ott mosogathatsz nap mint nap - semmi se lesz.
Azért jutott eszembe a böjt is, mert az belső nagymosás.
Csak a víz megy be. Hogy mi jön ki? ami tud. jelenleg a víztől is rosszul vagyok. Megiszok 1-2 korty már puffaszt. hurrá, már értem miért nem akarnak inni a beteg kutyák. inkább szomjan halnak, csak ne fájjon tovább.
Most nem fogok vidámakat írni, nem vagyok Belly a paradicsomból.
Jó kis könyv volt, egy gyereklányról, aki rákban ment el, remélem odaát már jobb neki.
A magyar azt mondja megboldogul - és tényleg? boldogság van odaát?
akkor mit szívunk ideát?
cigit nem, én nem, csak rosszabb.
Ha hatna - biztos szereznék - éjjel-nappal szívnám, de rohadjon meg NEKEM még ez sem hat!!!
nulla, semmi
mások ott heherésznek, én mg max megfulladok és szétvet az ideg.
Kedvenc sorozatomból idézve "szedáljon már le valaki" (Grace klinika, amikor Christina Yang azért bőg, mert épp elvetélt és végre utat talált magának a fájdalom) Persze ez csak film, nem igazi sírás, nem igazi fájdalom...
Lehet hogy az élet is ilyen?
csak egy film, amit eljátszunk? és semmi sem igazi? és amikor visszamész a függöny mögé, akkor lehetsz boldog önmagad? MEGCSINÁLTAM, tapsolnak.
Szerepet eljátszani nem könnyű
Jól kell artikulálnod, elég hangosnak kell lenned, akkor is ha a szerep szerint épp szerelmesen suttogsz a párod fülébe. Sírnod kell amikor kell, és valódi könnyek kellenek, hogy hiteles legyen az alakítás.
Valódi fájdalom kell, hogy hiteles legyen a szenvedés és valódi rettegés hogy igazi legyen a sikoly.
Hát színpadra vissza, lebben a függöny, fellépés.
Az utolsó felvonásig azt hiszem van még pár hiteles üvöltés, s talán akad majd még némi boldog mosoly is.
Vajon bírni fogom a követező kúrát? hány lesz még? babéziát kinyírja? vagy a másikat?
TB fizeti a diagnosztizálást? ja, hogy nem, hát akkor hiába fizettem 30 évig? ja, igen.
hát akkor sose derül ki igazán.
a maradékot inkább vitaminokra költöm. Egy 50 napos kúra 100 ezer alaphangon. - mondjuk ha nem élem túl legalább a temetésre van biztosítás - juhejj.
A legrosszabb, hogy megint kezdek majd reménykedni, csak már nem fogom tudni elhinni igazán, hogy valaha vége lehet ennek úgy, hogy újra erős, egészséges lehessek és tudjak futni és élvezhessem a mozgás örömét, az életet a maga teljes csodájában.
az első sikertelen kúra ezt veszi el tőled. Pedig elvileg a remény hal meg utoljára - hát ezt a tézist most megdöntöttem. Ez legalább sikerült. Vállveregetés, virtuális pacsi.
és igen, nem az én hibám, mindent de mindent megtettem, amit módomban állt, és szóltam és mentem, és csináltam, de szartak rá - akik időben léphettek volna, hogy most ne itt tartsak.
De mindegy is, a kutyáimat épp így nem tudják kezelni, ha betegek.
orvosok... értem én, hogy ők is emberek, de nem kötelező annak lenni, ha nem ért hozzá, és hagyja fájdalomban megpusztulni a szenvedőt.
és ha szenved, a fejéhez vágni hogy az egy 10 évesnek se fáj... hát nekem fájt baszod, rohadtul.
mert az én ingerületátvitelem elintézték a kis genyók - de te szartál rá, hogy higgy nekem.
Észre kellett volna venned, a tünetek alapján egyértelműnek kellett volna lennie. Mint ahogy az is, most is és akkor is az volt.
meg megmagyarázni hogy a kullancsok nemsokára úgyis kihalnak, mert száraz meleg van... hol élsz a Holdon? agyatlan.
A kullancsok a rohadt hidegben is támadtak és a nagyon száraz melegben is, tudom, épp 2 napja fogtam a kutyáról - aki kenve van!!! mert rájuk van spot - ránk csak olyan spray van, ami egy jól sikerült asztmást a sírba fektet. Köszike.
Remény- lószar, küzdés - az van - szerintem az hal meg utoljára veled együtt.
Viszont azt hiszem szívesen kísérteném mindazokat akik tevőlegesen hozzájárultak a kutyáim halálához és az én jelenlegi állapotomhoz. hogy milyen jogon? hát csak az áldozat jogán, nem én jártam orvosira, mind hibás, amelyik csak üldögél és hülyeségeket vagdos a betegek fejéhez, ahelyett hogy kutatna orrvérzésig, vagy amíg le nem esik a székről.
Ti megmondjátok, hogy mit érzek vagy mit nem függetlenül az én érzékelésemtől az én testemben, akkor én megmondom nektek, hogy mit csináljatok. Menjetek a jó büdös francba! Dilettánsok!
(tisztelet a ritka kivételnek, aki valóban kutat, aki valóban segít, és aki valóban enyhíti a fájdalmat, és nem vádolja a betegét hogy fájni mer, vagy vékony vagy túlsúlyos mer lenni)
7 hét remények és kitartás, és kétkedések és bizonyosságok közt.
Hogy lesz ez jobb, csak várd ki, majd alakul, ne add fel.
Jó, nem adom fel, és? a tények makacsa dolgok -
- a szemem nem OK
- a mozgásom nem OK
- a terhelhetőségi szintem-nagyon nem OK
Néha van egy-egy kevésbé fos napom. Ezért megérte kinyírni a májam és a lehet a veséim is.
A tüdőm is kezdi megelégelni a dolgot, de lehet csak azért, mert folyton nyomja a nagyobbodó keményedő májam.
Néha igazán azt gondolom, legyen vége. Pedig ez a szenvedésnek még a light-osabb verziója.
A fejem csak néha fáj. A szédülés is csak akkor rossz, ha éppen mennék valahova.
Mondjuk akkor a szívem is bedobban, hogy hó te hó, hova mennél kiscsikó?
Nem vagy egészséges tizenéves...
és akkor jön, hogy "ne pánikolj, sportolj" - hogy ezt milyen szívesen megtenném, tettem is, ahogy jobban lettem cingára pattantam.
De amikor nincs levegőd a szíved az agyadban kalapál nyugalmi pulzusod 110, akkor valahogy az Istennek se megy sportolni. nem is értem miért...ki érti ezt? ne pánikolj, oké wazze, odaát megbeszéljük.
Szóval a lelkesítő dumákat hagyjuk. szabadulj meg a múltadtól, engedd el, bocsáss meg,
OKÉ- megtettem, és?
attól még nem fognak felszívódni a véremben tanyázó kis gecik, maradjunk ennél, mert édi-bédi hószörnyeknek valahogy nem tudom nevezni őket.
Kicsi gizmók, de nem az se jó, a Gizmók legalább a kezdetek kezdetén édi-bédik voltak, csak a víztől bolondultak meg.
Na víz, helyben vagyunk.
Talán böjtölni kéne, talán akkor megpusztulnának. Olyankor máshogy működik a test, átáll non-stop takarító módra. ha igaz... böjtöltem már, bár pár napnál sose jutottam tovább.
Tegnap már a saját csoszogásom hangja is idegtépő csinnadratta volt a fejemben.
Ez az idegrendszert szétcincáló idegeid felzabáló belülről ölő kór ez a belső pokoljárás.
Legszívesebben kifordítanád magad és durva vízsugárral veretnéd le a kis geciket minden felületedről.
Az összes idegpályámról, hogy tűnnének már a pokolba el.
Olyan dolgokat olvasok lyme-osokról, akik már jobban vannak, hogy ha ez vár rám, hát minimum 2szer meggondolom akarom-e ezt.
Nem akartam már foglalkozni, egyáltalán nem akartam én tovább ennek energiát adni. Csak tök egyszerűen nem múlt el.
irtottam magamból fénnyel, akarattal, néztem kerestem, hol bújnak még meg benne a kis szarosok.
Úgy tűnik erre nem elég a mentális képzelőerőm.
és elérkeztünk a kedvenc mondatomhoz "agyban dől el"
"miért ragaszkodsz a betegségedhez?"
Na ilyenkor szoktam azt mondani, hogy 'Te bolond vagy, ragaszkodik a fene'.
Azt az állapotot szeretném fixálni, amikor légiesen könnyű volt élni - pedig nem szívtam füves cigit - és amikor 1 nap alatt el tudtam intézni mindent, amit arra a napra szántam.
Na ehhez ragaszkodnék, de nagyon.
De csak a romlást élem. a mozgás nehezebb, az emésztésem kezd újra valami nem élhető formát felvenni a fogaim tovább romlanak. Szegény gyerekek, elhitetik velük, hogy a fogmosás segít - hát elárulom, nem segít - moshatom én napjában 20-szor is.
Ha a test működése felborul, ha nincs egészség, akkor te ott mosogathatsz nap mint nap - semmi se lesz.
Azért jutott eszembe a böjt is, mert az belső nagymosás.
Csak a víz megy be. Hogy mi jön ki? ami tud. jelenleg a víztől is rosszul vagyok. Megiszok 1-2 korty már puffaszt. hurrá, már értem miért nem akarnak inni a beteg kutyák. inkább szomjan halnak, csak ne fájjon tovább.
Most nem fogok vidámakat írni, nem vagyok Belly a paradicsomból.
Jó kis könyv volt, egy gyereklányról, aki rákban ment el, remélem odaát már jobb neki.
A magyar azt mondja megboldogul - és tényleg? boldogság van odaát?
akkor mit szívunk ideát?
cigit nem, én nem, csak rosszabb.
Ha hatna - biztos szereznék - éjjel-nappal szívnám, de rohadjon meg NEKEM még ez sem hat!!!
nulla, semmi
mások ott heherésznek, én mg max megfulladok és szétvet az ideg.
Kedvenc sorozatomból idézve "szedáljon már le valaki" (Grace klinika, amikor Christina Yang azért bőg, mert épp elvetélt és végre utat talált magának a fájdalom) Persze ez csak film, nem igazi sírás, nem igazi fájdalom...
Lehet hogy az élet is ilyen?
csak egy film, amit eljátszunk? és semmi sem igazi? és amikor visszamész a függöny mögé, akkor lehetsz boldog önmagad? MEGCSINÁLTAM, tapsolnak.
Szerepet eljátszani nem könnyű
Jól kell artikulálnod, elég hangosnak kell lenned, akkor is ha a szerep szerint épp szerelmesen suttogsz a párod fülébe. Sírnod kell amikor kell, és valódi könnyek kellenek, hogy hiteles legyen az alakítás.
Valódi fájdalom kell, hogy hiteles legyen a szenvedés és valódi rettegés hogy igazi legyen a sikoly.
Hát színpadra vissza, lebben a függöny, fellépés.
![]() |
| Elhittem, hogy sokáig leszünk még együtt a földi létben...nem így lett. |
Vajon bírni fogom a követező kúrát? hány lesz még? babéziát kinyírja? vagy a másikat?
TB fizeti a diagnosztizálást? ja, hogy nem, hát akkor hiába fizettem 30 évig? ja, igen.
hát akkor sose derül ki igazán.
a maradékot inkább vitaminokra költöm. Egy 50 napos kúra 100 ezer alaphangon. - mondjuk ha nem élem túl legalább a temetésre van biztosítás - juhejj.
A legrosszabb, hogy megint kezdek majd reménykedni, csak már nem fogom tudni elhinni igazán, hogy valaha vége lehet ennek úgy, hogy újra erős, egészséges lehessek és tudjak futni és élvezhessem a mozgás örömét, az életet a maga teljes csodájában.
az első sikertelen kúra ezt veszi el tőled. Pedig elvileg a remény hal meg utoljára - hát ezt a tézist most megdöntöttem. Ez legalább sikerült. Vállveregetés, virtuális pacsi.
és igen, nem az én hibám, mindent de mindent megtettem, amit módomban állt, és szóltam és mentem, és csináltam, de szartak rá - akik időben léphettek volna, hogy most ne itt tartsak.
De mindegy is, a kutyáimat épp így nem tudják kezelni, ha betegek.
orvosok... értem én, hogy ők is emberek, de nem kötelező annak lenni, ha nem ért hozzá, és hagyja fájdalomban megpusztulni a szenvedőt.
és ha szenved, a fejéhez vágni hogy az egy 10 évesnek se fáj... hát nekem fájt baszod, rohadtul.
mert az én ingerületátvitelem elintézték a kis genyók - de te szartál rá, hogy higgy nekem.
Észre kellett volna venned, a tünetek alapján egyértelműnek kellett volna lennie. Mint ahogy az is, most is és akkor is az volt.
meg megmagyarázni hogy a kullancsok nemsokára úgyis kihalnak, mert száraz meleg van... hol élsz a Holdon? agyatlan.
A kullancsok a rohadt hidegben is támadtak és a nagyon száraz melegben is, tudom, épp 2 napja fogtam a kutyáról - aki kenve van!!! mert rájuk van spot - ránk csak olyan spray van, ami egy jól sikerült asztmást a sírba fektet. Köszike.
Remény- lószar, küzdés - az van - szerintem az hal meg utoljára veled együtt.
Viszont azt hiszem szívesen kísérteném mindazokat akik tevőlegesen hozzájárultak a kutyáim halálához és az én jelenlegi állapotomhoz. hogy milyen jogon? hát csak az áldozat jogán, nem én jártam orvosira, mind hibás, amelyik csak üldögél és hülyeségeket vagdos a betegek fejéhez, ahelyett hogy kutatna orrvérzésig, vagy amíg le nem esik a székről.
Ti megmondjátok, hogy mit érzek vagy mit nem függetlenül az én érzékelésemtől az én testemben, akkor én megmondom nektek, hogy mit csináljatok. Menjetek a jó büdös francba! Dilettánsok!
(tisztelet a ritka kivételnek, aki valóban kutat, aki valóban segít, és aki valóban enyhíti a fájdalmat, és nem vádolja a betegét hogy fájni mer, vagy vékony vagy túlsúlyos mer lenni)
2019.08.22


Megjegyzések
Megjegyzés küldése